Az 1949-ben alapított Plitvicei-tavak Nemzeti Park Horvátország legrégebbi nemzeti parkja.  A Plitvicei-tavak valójában egy 16 tóból álló lépcsőzetes tórendszer, amely Lika térségében, Mala Kapela és Lička Plješivica között található. A tavak 1979 óta az UNESCO-világörökség részét képezik.  A tavakat vízesések kötik össze, s kiterjedésük és mélységük különböző. Ez az oka annak, hogy a tavak a kék és zöld legkülönbözőbb árnyalataiban pompáznak. A legmagasabban fekvő tó a Prošćansko jezero (tengerszint feletti magassága 640 m), a legmélyebben fekvő pedig a Novakovića Brod (503 m).  

A felső tavakat (amelyekből 12 van) sűrű erdő, tisztások veszik körül, az alsó tavak környékén mészkősziklák vannak, ahol ezért csak alacsonyabb növényzet nő. Az alsóbb területen számos barlang is található. A tavak vize végül a Korana folyóba ömlik.  

A park területe körülbelül 300 km², ebből a tavak mindössze 2 km²-t foglalnak el. A park fennmaradó területén sūrū erdők, hegymászó- és sétautak, kilátó- és pihenőhelyek találhatók. A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban szálloda is található (a Kozjak tó mellett), de a park környékén is sok helyen megszállhat, főként falusi házaknál kínálnak szállást. Plitvice Zágrábtól mindössze 2 órányi autóútra található. A parkhoz nagyméretű parkolóhely tartozik, a belépőjegyek váltásánál pedig csoportos kedvezmények, gyermek- és diákkedvezmények vehetők igénybe. Ha az egész parkot meg akarja nézni, az akár két napig is eltarthat, ezért a látogatást ajánlott előre megtervezni. Ebben segíthet a park térképe, a parkot átszelő kisvasút, a tavakon közlekedő hajók és persze a szakképzett idegenvezetők.

A víz hőmérséklete nyaranta a 25 fokot is eléri, és a tavakban számos halfaj megtalálható (egyes helyeken horgászási lehetőség is van). A sűrű erdőben bükkök, fenyők, kőrisfák és borókabokrok nőnek, köztük medvék, borzok, rókák és farkasok is rejtőznek. A parkban 126 madárfaj és sok-sok lepke él.  

A Plitvicei-tavak egyike azoknak a ritka természetes oázisoknak, amelyek sikeresen ellenállnak a civilizáció káros hatásainak. A parkba évről évre több látogató érkezik (évente csaknem egymillióan), ám ez nem károsítja a természetet, mert aki egyszer megpillantja Plitvicét, az megismeri a természet igazi szépségét, és megérti védelmének fontosságát.